18., vagy 20. alkalommal rendezett az érdekképviselet a megyében élő vadászoknak, családjaiknak és a civil érdeklődőknek megyei vadásznapot. A sorszámmal kicsit mi, szervezők is gondban vagyunk, hiszen a kezdetek kezdetén volt két vadásznap, amit néha ide sorolnak a többi közé, néha nem.

Tehát a hagyományoknak megfelelően augusztus utolsó hétvégéjére időzítve gyülekeztünk a megszokott helyen, Sióagárdon a sportpályán. A koronglövészetre reggel fogadták a nevezéseket, 60 vadász indulhatott az ötvenkorongos gyorsított korongvadászaton. Szép számmal jelentek meg kiállítók, vadászvásárosok. A büfé már korán reggel várta a szomjas és éhes szájakat.

Tíz órakor kezdődött az ünnepélyes rész, ahol az elnöki köszöntő után elhangzott az ünnepi beszéd, majd az arra érdemes vadásztársakat szólították a színpadra, hogy átvegyék jól megérdemelt kirtüntetéseiket. Szívszorító és torokszorító pillanat volt, amikor az idén elhunyt Karácsonyi Gyurika barátunk kisfia a színpadra sietett és büszkén vette át apukája posthumus Nimród érmét. Ugyanígy szívszorító volt Erdélyi István vadásztársunk családját látni, akik szintén posthumus érmet vettek át.

Előre nem tervezett, meglepetésszerű momentumként a Vadászati Kulturális Egyesület ügyvezetője kitüntetéseket adott át az egész Szabadi családnak, akik évek óta vállukon viselik a vadásznapok, vadászbálok szervezésének terhét. Éva asszony és a gyerekek, Évi és István a Hubertusz kereszt arany fokozatát, míg a családfő a gyámánt fokozatot vehette át. Ezúton is gratulál a családnak a vadászkamara és vadász-szövetség kollektívája.

A vadásznapról nem hiányozhattak az ebek, akik Eppel János úr segítségével és vezényletével vonultak fel a pályán, és mérték össze szépségüket is. Tolna megye legszebb vadászkutyája Imrő Péter kutyusa lett. Az ifjúság légpuska lövészeten ügyeskedhetett. A vadásztársaságok szakácsai vígan tüsténkedtek a bográcsok és nyársak körül, előfordult, hogy a vörösbor a pörkölt helyett a torkokon csúszott le.

A kicsiket várta a vadászhölgyek sátra alatt a játszóház, fergeteges sikere volt a Farsang Feri által művelt arcfestésnek. A vadászhölgyek azonban mindenkire gondoltak, hiszem Katalin barátnőnk az egész családot csatasorba állította, hogy mindenki bekaphasson vagy húsz darab palacsintát...

Este 8 órakor még javában folyt a vígasság, a vadásztársaságok sátrai alatt élénk társalgás, nótázás folyt.

Jó volt ez a megyei vadásznap!